2011. február 28., hétfő

Ajánló - SZIKRA cool•tour•house - MÁRCIUS


1066 Budapest, Teréz krt. 62.


MÁRCIUS 2. szerda 20:00 HOPPart-Manna: SZERET…lek  (színház)
MÁRCIUS 4. péntek 20:00 TÁP Színház: ETCHNO (színház)
MÁRCIUS 4. péntek 21:00 CimbaliBand, Tárkány Művek (koncert)
MÁRCIUS 5. szombat 19:00 Port.hu India Fest - Holi (koncert)
MÁRCIUS MÁRCIUS 1. kedd 20:00 HOPPart-Manna: SZERET…lek BEMUTATÓ (színház)
6. vasárnap 10:30-17.30 Kakaó- Bár (családi program)
MÁRCIUS 8. kedd 20:00  KOMA – Nézőművészeti Kft.: Az utolsó roma  (színház)
MÁRCIUS 9. szerda 20:00 TE SEM LEHETSZ SZTÁR (Hajós András) (talkshow-koncert)
MÁRCIUS 10. csütörtök 16:00 ALKA.T – FÜGE: Tasnádi István: PARAVARIETÉ (színház)
MÁRCIUS 10. csütörtök 22:30 MachowSwing (színház/koncert)
MÁRCIUS 11. péntek 20:00 TÁP Színház: ETCHNO (színház)
MÁRCIUS 11. péntek 21:00 Kerekes Band, Miluman (koncert)
MÁRCIUS 12. szombat 21:00 101 Depeche Mode Klub
MÁRCIUS 13. vasárnap 20:00 HungaROCKum: Demjén (koncert)
MÁRCIUS 14. hétfő 20:00 Grand Mexican Warlock lemezbemutató+Beat Dis+Jazzekiel (koncert)
MÁRCIUS 18. péntek 19:00 Red Bull Music Academy
MÁRCIUS 19. szombat 21:00 Maszkura és a Tücsökraj, Szabó Balázs Band dupla lemezbemutató koncert
MÁRCIUS 20. vasárnap 10:30-17.30 Kakaó- Bár (családi program)
MÁRCIUS 22. kedd 22:00 ALKA.T – FÜGE: Tasnádi István: PARAVARIETÉ (színház)
MÁRCIUS 23. szerda 20:00 TE SEM LEHETSZ SZTÁR - Hajós András (talkshow-koncert)
MÁRCIUS 24. csütörtök 22:00 HOPPart: Chicago (színház)
MÁRCIUS 25. péntek 21:00 FUNKY LOVE PARTY-UP! Kislemezbemutató+Zsola és a Vad Orchideák koncert, dj. Freaky D és dj Lauer (koncert)
MÁRCIUS 26. szombat 21:00 TAKÁTS ESZTER ÉS ZENEKARA lemezbemutató + vendégek
MÁRCIUS 27. vasárnap 21:00 Vidámságmentes Világnap (koncert)
MÁRCIUS 28. hétfő 22:30 TÁP Színház: Minden Rossz Varieté (színház)
MÁRCIUS 29. kedd 20:00  KOMA – Nézőművészeti Kft.: Az utolsó roma  (színház)
MÁRCIUS 31. csütörtök 22:30 MachowSwing (színház/koncert)

2011. február 26., szombat

Vélemények és kiragadott mondatok 18 éven felülieknek - Népi Papa és a Haverok

(mottó: „Egy buzitól nem félek, mert meg lehet vele beszélni, hogy engem hanyagoljon, de egy homofób elött nem merek lehajolni a szappanért…” (Ájtatatos Manó))

- Némi Papa és a Segg.
- Muzikalitás, csengő baritonok, művészi mozdulatok, érzékeny líra: Faszombaszom Papa és a Homofóbok, vagyis a jövő pinája a segg.
- Egy kicsit trágár, de ilyet nem csinál senki.
- És a hétköznaPICSAlódások, a Belga, a Kutya Vacsorája, Tereskova, stb? Az igaz, ott a szövegek nem csak a baszásról, szopásról és seggbekúrós buzizásról szólnak és még zenélni is tudnak.
- Pistikének is mindenről csak a baszás jut az eszébe…
- Úgy vihognak a fiuk, mint kamaszlányok a felvilágosító órán.
- Lopott anyagból szarvárat építeni?
- Ezek analitikusok!
- Erre szokták azt mondani, hogy annyira szar, szinte már jó. Ez a produkció ezt a „szinte” szintet sem közelítette meg.
- Keresztény Európát!
- Európai Európát!
- Baszni, baszni: amelyik kutya ugat, nem harap.
- Az Urológust! Az Urológust!
- Részeg napszámosok kocsmai gajdolása.
- Nem élveztem bele a gatyámba a gyönyörtől.
- Vissza! Vissza!
- Remélem, ez csak vicc!
- Na, menjünk a picsába!

(összegyülytötte: Tán Egy Balkáni)

Népi Papa és a Haverok from simarafoto on Vimeo.


2011. február 25., péntek

Franciásan angolul - Fumuj (Franciaország)

Hiába vártunk majd háromnegyed órát a kezdésre, a terem csak nem akart megtelni. A Fumuj fiúk igazi profik módjára, lendületesen csaptak a húrok közé és nem keseregtek az érdeklődés hiányán, sőt az első dal alatt láthatóan elragadta őket a zenélés öröme és olyat rittyentettek a színpadra, hogy ha ez volt a „hakni” műsoruk, akkor milyen felfokozott lehetne az „igazi”, ha ez nem az lett volna? (hmmm…ez jó zagyva körmondatra (vagy körmönfontra?) sikeredett…) A kicsi, de hálás közönség a végére megszaporodott és nem engedte a fáradt, de feldobott srácokat vacsorájukhoz ülni, visszakövetelte őket a színpadra.
És a lendületen, hangulaton és zúzáson kívül minek szólt ez az elismerés? Hangszeresen egyikük sem brillírozott, de a játékuk együtt volt, összeszokott színpadi show-t csináltak. A riff-ek ismerősen csengtek, a Rage Against The Machine-tól, a Nirvana-tól, a Beaste Boys-tól és a Red Hot Chili Peppers-től már hallottunk ilyeneket. Most az egész össze lett turmixolva és leöntve kis franciasággal - bármi legyen is az - és visszafordítva angolra. Ha néha nem mondják, hogy „merci”, bárhonnan jöhettek volna. A végén találkoztam egy zenész kollégával, aki hiányolta a „zenét”, de mi sem többet, sem kevesebbet nem vártunk tőlük és kicsit jobban is szórakoztunk, mint ahogy számítottunk.
Fine


Fumuj (France) from simarafoto on Vimeo.

2011. február 24., csütörtök

Program-ajánló - kicsit másképp….

Mai ajánlatunk a Pesti est alapján, rejtvény formájában!

A38 hajó február 25-26.
.. A letargikus Leeds underground köreiből indult zenekar, élén a baljós tekintetű Andrew Eldtitch-el, a gótikus rock megteremtője. A goth fenyegető, ugyanakkor méltóságteljes és impozáns szónikus katedrálisát olyan depresszív, mégis éjfeketén ragyogó albumok zengték be egykor… (MIVAN????)

Kultea február 24.

Experimentális progresszív jazz-folk gitárimádóknak és táncos kedvűeknek. „Itt és most alkotás”, klubhangulat, aktív közönségkontakt.
(No, ez az aktív közönségkontakt egész feldob!!!)

A kedvencem, amin könnyesre nevettem magam:

Club 202 február 26.
A hazai geronto-hard rock legnépszerűbb képviselői klasszikusokkal és új slágerekkel.
(KIK ők??? Nem fogjátok kitalálni, de ha mégis, a könnyes nevetés a jutalmatok!!:))) )

S0phia
(Megfejtésért a kiadóba!)

2011. február 22., kedd

Homage Satillas

- Lemegyek a kompjúter szerelőhőz. - mondta Attila és hóna alá kapta a meghibásodott szerkezetet.
- Lassan kész a vacsora és utána még beszélnünk kell a darabról is - szólt utána Angela miközben benyúlt a hűtőbe a tonno-ért a tonhalas pastához.
- Csak beadom és jövök. - Attila szája csibészes mosolyra húzódott és huncut fény csillant a szemében miközben kacsintott.
- Szia Kutya!
Megállt egy pillanatra a kertkapu elött és elgondolkozva nézett le a tengerre a magasból. Új koreográfia, új kihívás, megint megtelnek élettel a napjai. Ezt szerette, pezsgett a vére. Berakta a számítógépet az autóba és mosolyogva egyesbe kapcsolt…
           Angéla az új felkérésen gondolkodott miközben vágta a fokhagymát, a hosszú utazáson és a szerződés aláírásán a paradicsom szeletelése közben és a baletthez tervezendő ruhákról a spagetti zubogó vízbeeresztése alatt. Szinte észre sem vette, úgy elszaladt az idő, Attila viszont még sehol. Nem nyugtalankodott, tudta, hogy a szervízessel hosszan el tudnak beszélgetni, Attilának mindig vannak kérdései. A második óra elteltével már mérges volt, mert kihűlt a spagetti a la tonno, mert biztos találkozott valakivel és elfelejtkezett az időről, mindig ez történik, ha a táncról, kamerákról, számítástechnikáról van szó. Már majdnem három óra is eltelt, mikor mérgesen tárcsázta a szerelőt, hogy küldje már haza a férjét. Akkor ijedt meg: kiderült, még nem is járt arra. Hirtelen megtorpant, hogy összeszedje a gondolatait, tudta, hogy valami baj van, kanyargós az út a hegytetőről Keratea-ig…
          Kiviharzott a házból, hogy a másik autóval utánaeredjen… Balra az Égei-tenger, jobbra a kertjük kerítése mellett halad az út a szomszéd telekig, ahol balra kanyarodik. A kanyar elött állt az autó, amivel Attila elindult. Hirtelen nagy csend lett, elhallgattak a madarak, a kutyák, a birkák és a kolompjaik, még a szíve is… Levegővétel és szívdobbanás nélkül tette meg egy pillanat alatt a kétszáz métert a kocsiig, feltépte az ajtót és minden bennerekedt, a kiáltás, a levegő, a pislogás, csak a szíve dobbant egy hatalmasat... Attila a fejtámlára döntött fejjel, csukott szemmel békésen ült az autóban, mint aki alszik…
          A mentőorvos azt mondta, egy szempillantás alatt történt: valószínűleg megszédülhetett, ezért leállította a motort, hogy egy pillanatra megpihenjen.
Mi most ezt az örökkévalóságig nyújtott pillanatot éljük.

Egy éve történt. Szilveszter Attila, vagy ahogy külhonban ismerik Attilas-Akilas Silvester, híres táncos-koreográfus, festő, fotográfus és videóművész barátom július 30-án lenne 67 éves, ha nincs az a végzetes nap 2010 február 22-én. Emlékét Angela őrzi és ápolja, Facebook oldalán pillanatok alatt több mint 1500 barátja jelentkezett.
Nekem sokszor eszembe jut csibészes mosolya, ismételgetjük jellegzetes mondatait, kiszólásait.
Hiányzik!

2011. február 21., hétfő

Tavaszt váró virágoskert - Golestan

Az ősi perzsa és magyar népzenei motívumokon nyugvó zenét játszó Golestan együttest most láttam negyedik alkalommal és meg kell mondjam ez a koncert tetszett nekem eddig a legjobban.
Hangulatilag és zeneileg is. Gördülékeny volt és izgalmasabb az eddigieknél. Mint egy tarka virágoskert (golestan) amin áthalad a tavaszi frissítő szél....
A visual viszont kinőtte a vetítővásznat és ez által kevesebbet láttunk a zenéhez kapcsolódó látványból:((
Így hát arra gondolok, hogy a Dominikánus Házra is ráférne egy kis technikai megújulás...:)

(Xénia)

foto: Xénia

Ha nem megy a videó - Safarin nem mindig, kösz, webmester! - akkor itt a link: http://www.pecstv.hu/archivum/?vid=cn1gBxk=

2011. február 20., vasárnap

Hangulatok - Piac


Piac

Lementem a piacra,mert friss halat kívántam. A kopott lépcsőház zöld színű bódénál hajléktalanok fröccsöt ittak maguk elé nézve, csendesen. A közelben két kofa mosolygott, egyiküknek (a kékfestő kötényt viselőnek) mély gribedli jelent meg kipirult arcán. Nem messze tőlük egy jégmadár áriázott, majd váratlanul elhallgatott. Ekkor hallottam meg a fonott bevásárló kosaram nyikordulását.

2011. február 19., szombat

Időtlen underground - IDŐTLEN ZENEKAR / Urh, Kontroll, Sziámi bestof

A tinik mellett feltűnően sok volt az éltesebb korú - (véneknek való vidék) - az Időtlen Zenekar koncertjén. Persze ennek oka is volt, mert a nyolcvanas évek magyar avantgardjának népszerű dalait idézte meg Sziámi és a régi bandából verbuválódott csapat Bárdos Deák Ági segítségével. Az URH, Kontroll, Sziámi kazettákat már mindenki rongyosra játszotta, ezért jó volt újra hallani a régi kedvenceket. Digitális formában most is terjednek az ópuszok és hatást gyakorolnak napjainkra is, ezt bizonyítja az ifjú korosztály részvétele és lelkesedése. A dalok többségét kívülről skandálta a tömeg, a zenekar pedig mindent elkövetett, hogy ne okozzon csalódást. Sikerült nekik! Xénia a Barbaro mellett ezt tartja idén eddig a legnagyobb koncertélményének (azért ez nem tartotta vissza, hogy tegnap Vad Fruttit dúdolgasson ). :)


Időtlen Zenekar from simarafoto on Vimeo.

2011. február 17., csütörtök

még VADabb FRUTTIK

Idén első koncertjét adta a Vad Fruttik. A pihenés szemmel láthatóan jót tett a fiúknak, mert most túlléptek saját árnyékukon, plusz energiáktól, lendülettől és játékkedvtől izzott a színpad, pedig ezeknek eddig sem voltak híján. Már többször láttuk őket, de ennyire még nem élveztük soha. Köszönet érte, remek évadkezdet!


Vad Fruttik 2011 from simarafoto on Vimeo.

2011. február 16., szerda

Ajánló - Golestan Koncert

Golestan koncert

2011. 02. 19. 19:00 Dominikánus Ház
A Fény születését követően Kelet és Nyugat egyaránt ünnepel. Hidegűző, szívmelengető muzsikával várja közönségét a Golestan zenekar és Dr.Khonji.
Az együttes tagjai:
Dr. Khonji (dr. Nowrasteh Ghodratollah) - ének, ney, fuvola, setar
Bogárdi Alíz - hegedű, ének, vokál
dr. Murányi Edit - cselló, vokál
Ferencz Gabriella - billentyű, vokál
Baksa Péter - bőgő
Babarci Bulcsú - gitár, saz, oud, vokál,
Kaszás Csaba - gitár
Tóth Zoltán (Csüli) - ütősök
Simara László - visual jockey
Katona Tamás - gitár (vendégművész)
Belépő: 700 Ft

2011. február 15., kedd

Csomók - KK - második rész

Íme közös morfondírozásunk második része:

Minden előadásnak - jó esetben - íve van: valahonnan eljut valahová. Mint az élet. Elképzelem, hogy Adyról gyerekkori fényképe jelenik meg, mikor kiadják a Héjanász az avaron-t. Egy előadás is elindul, kiteljesedik és megszűnik. A csúcspontok nem az elején vannak! Simarafoto végigfényképezett már pár száz előadást és koncertet, ezért hiszek a szavának. Gyorsan letudva semminek sem lehet megragadni a lényegét. Egy koncerten még a zenészek sem melegednek bele igazán az első tíz percben, próbálgatják a közönséget, a légkört. A menedzsment néha azért szokta kikötni, hogy csak korlátozott ideig lehet fotózni, mert a kezében akarja tartani a művészekről megjelenő anyagot. Ilyenkor ezt előre közlik a fotósokkal. (Az így készült képek általában színes napihírnek jók az újságokba.) Egy olyan koncerten, ahol több fellépő is van, ezt kifejezetten zenészellenesnek tartom. (És nagy butaságnak.) Fotósunk segítőkészséget tapasztalt a személyzet részéről - köszönet nekik -, de az állandóan fülükbesúgó Nagy Testvérrel mégsem lehetett zöld ágra vergődni. (Lehet, hogy azért olyan világos a nézőtér, hogy mindent megfigyelhessen? Ha így van, akkor ez nekünk nagyon nem tetszik!)
Reméljük ebben az ügyben még lehet valami egészséges kompromisszumra jutni!

Más: nekem, aki szereti a minimalizmust, még mindig furcsa, hogy a büfé-ruhatár falát egyedűl csak két szép piros poroltó díszíti és nincs aláírva sem a művész neve, sem az alkotás címe. :)

Szeretnénk szeretni, de sajnos egyenlőre rossz szájízzel és nem nagy lelkesedéssel ülünk be ebbe az impozáns épületbe.
Remélem, ez hamar változni fog!

2011. február 14., hétfő

Csomók - KK - első rész

Sokat tipródtam azon, hogy ez az írás egyáltalán elkészüljön-e? A kultúra ápolása és megmutatása nagyon fontos feladat és aki ezzel foglalkozik azt nem akarjuk érdemtelenül bántani, de végül úgy döntöttem, hogy jobbító szándékú észrevételeinket nem tarthatjuk magunkban, hisz a fejlődés mindannyiunk érdeke. Nem hivatalosan érkezett olyan kérés, hogy adjunk még kis időt, míg belerázódnak, de úgy gondolom, a tanuló vezetőnek sem engedélyeznek két karambolt és csak utána kezdik büntetni és az orvost sem a harmadik műhiba után ítélik meg. Nálunk nagy hagyománya van az elhallgatásnak, ezen is szeretnénk változtatni. Nem keresünk a KK-n is csonót, de sajnos találunk.
KK, vagyis Kodály Központ. Az indulatokat a világzenei rendezvényük kavarta. Mivel ezek nem mindenkinél csillapultak, ezért pénteken kerekasztal köré gyültünk, hogy kitárgyaljuk az esetet. Szándékaimmal ellentétben most nem az egészet, hanem szerkesztett, rövidített kivonatát közlöm, mert például Tán Egy Balkánit - mint neve is mutatja - elég nehéz volt visszafogni.
Akkor sorban a témák, a tények és a gondolataink.
A nézőtér.
Xénia a Jegymesternél vásárolta meg a jegyét. Mivel múltkor hátul ült és a levegőtlenségre és a nézőtéri fényre panaszkodott, ezért most a negyedik sorba fizetett, hogy legalább a fény kevésbé zavarja. Szép borítékban kapta meg a jegyet a helyszínen, a meglepetés akkor érte, mikor le akart ülni és kibontotta a borítékot: a negyedik helyett az első sorba szólt, de oda sem ülhetett, mert valaki elfoglalta a helyét, akinek szintén elfoglalták a helyét. A hostess hölgy nem rendet csinált, hanem leültette a negyedik sorba, így hihetnénk, hogy az igazság mindig győz, ha nem érkezett volna meg a szék eredeti tulajdonosa, kellemetlen helyzetbe hozva és magyarázkodásra kényszerítve a jegyét jóval előre megvásárolt Xéniát. (Nem értem: a színházakban a nyugdíjas jegyszedő nénik is rendet tudnak tartani!…) Sajnos a nézőtéri világítás itt is zavaró volt - ezt mindenki mondta akivel azóta beszéltem - ráadásul a légkondi szemmagasságban fújta be a levegőt, amit az autókban sem ajánlanak, mert szemgyulladást okoz. (Amerikában ezért már perelnének!)…

Most egy kis szünetet tartok, a folytatása - más problémával - holnap…

2011. február 12., szombat

Szombati vers - Mándoki György: összeesküvés

Mándoki György

összeesküvés

papp dénesnek


valahogy úgy lesz majd
hogy sétára indul

talán az első igazán meleg
tavaszi délután

a megállót átemelték
rágyújt jobbra fordul

és lassít majd egy autó
és kihajol belőle valaki

valaki akit ismer
akiben talán még meg is bízik

és felajánlja
hogy elviszi egy darabon

2011. február 10., csütörtök

NeoFolk

Az első képen a NeoFolk együttest láthatnátok, ha engedélyezték volna a fotózást (na nem az zenekar, ők nagyon szerették volna...). Erről holnap tartunk egy kerekasztal beszélgetést amit megosztunk veletek, ezért most csak ennyi... lenne, ha nem a XXI. században élnénk és a technika korában bármit is meg lehetne tiltani. :) Sikerült szereznünk pár kémfotót az estéről, ezeket láthatjátok lejjebb, majd a végén fotósunk és tudósítónk is készített pár képet a koncert utáni beszélgetésen. A mai postot pedig pár videó zárja.

A zenekaról most nem szólók, mert az első filmben Judit szinte mindent elmond (nem vagyok én TV Híradó, hogy ady-san mindent ismételjek, ismételjek...), a zenéjüket is megismerhetitek a videókból. Ez az este viszont különleges volt, mert Lantos Zoltán hegedűművész is csatlakozott hozzájuk, ezzel kitágítva a tőlük megszokott magyar - balkán - közelkeleti hangzásvilágot az indiai muzsika meditativitásával. Nagy élmény volt és ezt a késői kezdés és közlekedési gondok miatt kicsit megcsappant közönség szelíd tombolással és ráadásköveteléssel hálálta meg.
A hangzásról a következő kép miatt kell most szólnom. A hangosítással lehetett valami baki, mert a negyedik sorban nem értettük a jól ismert dalok szövegét sem, pedig Judit énekét mindig könnyű követni. Hátul ülve viszont Sebestyén Márta minden hangot tisztán hallott, mint utána mesélte. (Így kerúlt a képekre.)
Ez a mese most itt zárul. Egy rosszul indult este szerencsére megajándékozott egy nagyszerű koncert élménnyel.




November 16-án utolsó állomásához érkezett a Zenei Csemegék koncertsorozat. A Fláre Beás és a Kávészünet után ismét igazi zenei csemegében volt része a veszprémi közönségnek, a pécsi székhelyű Neofolk zenekar lépett fel az E épület színpadán.

A 2008.08.17-én megrendezett nemzetközi kortárs néptáncverseny győztes produkciója

Duna tv felvétele 2009 08 22 Pécs - Színház tér

2011. február 9., szerda

„Dudások” egy csárdában - Arco Quartet

Két egyedi zenei világgal rendelkező zeneszerző-előadót ritkán lehet ilyen egyetértésben egy zenekaron belül látni és hallani, mint az Arco Quartetben Kovács Mártont és Rozs Tamást. A két külön világ találkozása egy harmadikat hozott létre, melyben segítőkre leltek kiváló társaikban, Gáspár Józsefben és Gyulai Csabában. „Nem törődnek a közönséggel”, vagyis nem kiszolgálni akarják és vágyaik után lihegni, hanem beszippantják saját világukba, íly módon lebontva a falakat ember és ember, ember és természet között. Gondolkodnak és művészetük gondolkodtató, elmélyülést kíván nem csak tőlük, a befogadótól is. Nem mindig könnyű munka, de olyan élményekkel ajándékoz meg, ami megéri a fáradságot.
A muzsika összetett, népi, távol-keleti, kortárs és jazz elemekből táplálkozik sokszor meglepő párosításban: a magyar hegedű dallamot távol-keleti kántálás kíséri, mely hirtelen free jazz-be csap át és ambientes codaval zárul. Filozófikus, szakrális, népi és mai.
Egyedi és méltán elismert zenekar határainkon kívül is.

Az alábbi képek alatti zene hirtelen megszakad, mert a hostess hölgy halknak nem nevezhető rohamával akadályozta meg a további fotózást, nem kis figyelmet keltve.
A bécsi koncert felvétele szerencsére ott kezdődik, ahol a vizuális tudósítást itthon megszakították.
Jó szórakozást!


Arco Quartet from simarafoto on Vimeo.

2010.dec.16.
Bécs-SarGfabrik
világzenei játszóhely

Bécs-SarGfabrik
2010.12.16.

2011. február 8., kedd

Hangulatok - Elindulás és visszaérkezés (orig: Vorgehe und nachkomme)


Elindulás és visszaérkezés (orig: Vorgehe und nachkomme)

Elgurult a karikagyűrűm a szekrény alá. Lehasaltam, próbáltam utána nyúlni. A gyűrűt nem értem el, de megtaláltam egy könyvet, amit évek óta hiába kerestem a polcon. Megérkeztem.
(Tisztelet és köszönet Ernst Jandl osztrák költőnek az inspirációért.)

(Kristóf)

2011. február 7., hétfő

Ajánló - SZIKRA cooltourhouse


1066 Budapest, Teréz krt. 62.


FEBRUÁRBAN LÁNGRA LOBBAN!

Budapesten – ahogyan más világvárosban is – az elmúlt évtizedekben fokozatosan megszûntek az igényesebb élõzenés, táncos, mûsoros vacsorázó helyek, mulatók; de nem léptek a helyükbe a nyugati mintájú „vacsorázó-színházak”, az „off-Broadway” jellegû vaudeville kabarék, a több funkciós kortárs szórakozóhelyek.

A SZIKRA küldetése, hogy ezt az ûrt kitöltse, és megnyitásával egy teljesen új, egyedi kulturális központ szülessen, amely bölcsõjévé és otthonává válhat a progresszív kulturális és szórakoztató irányzatok mûvelõinek egyszersmind mûélvezõinek.
A korabeli állapotára rekonstruált hely hagyománytisztelõ szellemisége és építészeti egyedisége garantálja, hogy ez nem csak egy lesz a budapesti szórakozóhelyek között, hanem „a” SZIKRA!

VILÁGMEGVÁLTALKSHOW
2011.02.07  



Aki belép hozzánk, hagyjon fel minden keménnyel.
Itt olyan tv-show lesz, ami semelyik tévében nem látható – és nem is lesz!
Mi itt minden páratlan hétfő esténként prédikálunk, sokkolunk, mulattatunk, és kíméletlenül lerántjuk a leplet a nézőkről. Ki másról? Nekünk nincs takargatnivalónk, a szabad szex hívei vagyunk: sűrűn fogjuk tehát baszogatni egymást és a nagyérdeműt.
Mi megvalósítjuk a nézők álmát, még akkor is, ha ők igazából ezt nem is akarják! (Mint tudjuk, a megvalósult álom nem mindig szép és jó.) 15 perc hírnevet (Fifteen Minutes Fame), és sok-tízezer letöltést ígérünk! Amit hétfő este élőben kapsz a pofádra, azt már kedden reggeltől láthatod az index.hu-n, az indavideón.


HAJÓS ANDRÁS – TE SEM LEHETSZ SZTÁR
2011.02.09  


Mindenki sztár akar lenni, pedig mindenki az. Manapság mindenki kiposztolja magát, ahogy orral elgitározza a Für Elise-t, vagy hajszárítóval furulyázik, esetleg elköhögi a Szózatot. A közönség pedig lájkol. A zene mindenkié, de ennyire? Kodály biztos örülne, mi viszont néha növekvő aggodalommal nézzük a percenként megsokszorozódó számú zenekarokat, az önjelölt előadókat. Néha úgy tűnik, az internet egy globális karaoke show-vá alakult. Ez persze nem baj, hiszen mindenki tehetséges valamiben, csak nem biztos, hogy az a zene. A jó hír az, hogy a helyzet nem reménytelen, tudunk segíteni!
HUNGAROCKUM: CHARLIE
2011.02.13  


Charlie…Hangja hallatán a füstős New Orleans-i jazz kocsmákban egy fekete énekest képzel el az ember. Csak érzéki csalódás, hogy Charlie fehér és magyar. Ezúttal a Szikrában – elsőként a HungaRockum koncertsorozatból – a legnagyobb amerikai standard jazz slágereket énekli egyvérbeli jazz kvartett társaságában!

A KATONA TÖRTÉNETE
A katona története - Igor Stravinszky - Kovács Kristóf2011.02.15  


Kovács Kristóf agyában már tinédzser kora óta motoszkált a gondolat, hogy Charles Ferdinand Ramuz nem azt írta meg a Katona történetében, mint amit Igor Stravinsky zenében vizionált. Ugrunk egy nagyot. 2010 elején járunk; Lukáts Andor beszélget Kovács Kristóffal arról, hogy megcsinálná a Sanyi és Arankában a darabot. Kézenfekvő a helyzet, hogy Kovács megírja, Lukáts színpadra vigye és megszülessen belőle a májusi előbemutató.
KAKAÓ- BÁR
2011.02.20  


Família-nap minden vasárnap délelőtt 10:30h-tól délután 17:30h-ig
közben 12:30h-tól 14:30h-ig SUNDAY BRUNCH
(vasárnapi családi „all-you-can-eat” büfé ebéd)
Gyerekeknek egész napos programok: színház, mozi, bábszínház, varieté, bűvész, zsonglőr, gólyalábas bohócok, arcfestés, játszósarok, koncert, habos kakaó… és DJ tánc-party!
Szülőknek design-piac, Internet-sarok, olvasószoba… valamint kávé-, és sörház!

MACHOW SWING
2011.02.27  


Éjszakai lazulás a város legjobb pasijaival igazi gengszter hangulatban. Minden ami ehhez az életérzéshez nélkülözhetetlen: fekete öltöny, fehér ing, szivar,  swing és a machok. Meg persze Fekete-Kovács Kornél és a Modern Art Orchestra. Vérbeli big band, és olyan színészek, akik után drótot pisilnek a hölgyek. Már bocs.
Fellépők:
Szabó Győző,  Nagy Ervin, Keresztes Tamás, Kolovratnik Krisztián, Debreczeny Csaba

SZERET...LEK (BEMUTATÓ)
2011.03.01  


Van egy képzeletbeli bár.
Zene szól. Elegáns férfiak, titokzatos nők, ülnek kerek asztaloknál. Tengerészruhás pincérek szolgálják fel a whiskeyt, vagy a pezsgőt. Középen táncparkett.
Ma a szerelemről lesz szó.
Mindenkiről kiderül valami érdekes, személyes, szánalmas vagy nevetséges...
Kiegészítés:
február 25-26 ugyanitt Quimby, egyik előzenekar TükeZoo!!!:))))
(S0phia)

2011. február 6., vasárnap

Segítség a tegnapi képrejtvényhez

Szóval: hol látható ez a "gyönyörű" (mű)virágcsokor?
Ha nem tudjátok, akkor még pár képpel és totózható válaszokkal segítek és akkor még jobban fel fog borzolódni az esztétikai érzéketek.














a) ravatalozó
b) a kievi Állami Cigány Színház revüjének díszlete
c) kínai gyorsbüfé dekorációja
d) a pécsi Kodály Központ színházterme











(Kicsit szégyenlem magam. Nem azért, mert szóvá teszem és nem azért, mert nem tetszik...)

2011. február 5., szombat

Mai képrejtvény

A mai nap kérdése: hol látható ez a "gyönyörű" (mű)virágcsokor?
Ha nem tudjátok, akkor még pár képpel és totózható válaszokkal segíteni fogok és akkor még jobban fel fog borzolódni az esztétikai érzéketek.
Szóval hol?
Vagy várjátok a folytatást? :)

2011. február 4., péntek

Levél a bardoba 4.

( "Mi a ‘Bardo’?
A buddhizmus alaptanítása szerint, mindennek aminek kezdete van, van vége is, így szükségszerű, hogy minden ami keletkezett el is múljék. Éppen ezért semmi sem állandó, amelyet jelen létformánkban megismerhetünk. Minden evilági dolog valamilyen módon a keletkezése és az elmúlása közötti köztes létben időzik..." Tibeti Halálmeditációk - a szerk )


A hegycsúcsra sokféle út vezet. (...) Amíg úton vagy, nincs veled semmi baj. A belső halál akkor kezdődik, amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon. P.P.

Újra veled- újra neked!
Ez a levelem találkozásokról szól………….

Valamikor ez év elején padlót fogtam.
És kivételesen még csak el se kezdtem körülnézni, mit szedhetnék össze, ha már itt vagyok, csak voltam. Úgy el, lent.
Nem mentek úgy a dolgok, ahogy szerettem volna, Karácsony előtt minden meglassult, megállt, s én hiába voltam lendületben, megtörtem a szemben álló jéghegyeken.
S közben térültemben – fordultamban hallottam egy halálhírt is, nem volt friss információ, lehet, nem is az és úgy, ahogy, de nagy a valószínűsége, meg aztán ….
De erről most nem, talán, majd egyszer, talán soha….
A hír még nagyon friss, a dolog nagyon meghatározó volt, nagyon rég volt, még nagyon nem tudom….

Szóval egyszercsak kitermelődött egy probléma-hegy előttem.
Az év elindult, lassan az élet is, de én nem….
Feküdtem a földön, nem mondom, hogy jól éreztem magam, de még a szemem kinyitásához sem volt erőm.
Erőm?
Bátorságom.
Nem mertem szembenézni a problémáimmal, jó strucc módjára a homok-effektushoz fordultam s nem tudtam kezembe venni sem magam, sem a gondolataim, s a nem-cselekvés állapotában egyre mélyebb lett az űr és a köd körülöttem.
Hogy még érdekesebb legyen a dolog, s ami bent, az kint is, a Nap napokra elbújt egy felhő-tömeg mögé s köddel, sötéttel vett körül minden.
Nem találtam a magam belső hajtóerejét, valahol elveszett, belebújt a ködbe….

És akkor nagyon gyors egymásutánban csak úgy megtörténtek a dolgok.
Neked, aki tudod, hogy véletlenek nincsenek, hiába is írnám azt, hogy véletlenül….

Már régen ismertem egy fiatal, nagyon korrekt, nagyon sikeres fiatal üzletembert, akiről tudtam, kézben tartja a dolgait, de mindig csak az anyagi világhoz való viszonyát ismertem, arról beszéltünk, azt láttam benne.
S mikor pár percet beszéltünk, mesélt a belső fejlődéséről, a meditációiról, adott segítségül egy könyv-címet, hogy épp most arra lenne szükségem.
Én csak néztem, mert róla igazán nem feltételeztem volna, hogy ő is az úton jár már.
Ez ad erőt neki ahhoz, hogy olyan legyen, amilyen.

Aztán kézbe vett a coach-mesterem.
Szegény, nagyon sokat dolgozott rajtam, mert ellenálltam.
Pontosabban nem is én álltam ellen, hanem az akkori, padlón-fekvős állapotomban, mint egy imamalmot, forgattam magamban a probléma-hegyeimet, s már eleve a kérdésekre rossz válaszokat adtam. Bár tudjuk, ilyenkor nincsenek rossz válaszok, de én is, a coachom is tudtuk, ezek esetemben rosszak, mert hamisak.
Mert nem én vagyok, nem rólam szólnak.
Ahogy írtad:
„Senki sem kérheti számon tőlünk, hogy miért nem vagyunk olyanok, mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal. De azt igen, hogy miért nem vagyunk önmagunk.”
S én nem vállaltam magam.
Ő úgy fogalmazott, s valószínűleg jogosan, nem volt jó a cél-meghatározásom.

Ahogy aznap késő délután álltam a kis balatoni állomás előtt, odajött hozzám egy idősebb úr.
Nem volt sok időm, tíz perc múlva indult a vonatom.
De ez alatt rengeteget mesélt magáról s nagyon sokat érdeklődött rólam.
Négy éve rákbeteg volt, s önmaga kigyógyította magát.
Tele volt életerővel, energiával, elkérte a névjegyem, hátha tud segíteni nekem a munkámban, s hogy nem csak úgy udvariasságból tette, bizonyítja, már két nap múlva keresett telefonon, s majd összehoz ismerősivel, hátha….

Később a vonatból néztem a befagyott Balatont, s láttam egy két év körüli kisgyereket, jól felöltözve, nagy igyekezettel jégkorongozott, az arcocskája piros volt, s ő nagy igyekezettel siklott a korcsolyával.

Felhívtam egy ezer-éve-a-barátomat, aki mostanság mintha megállt volna.
Mondta, nem is nagyon megy ki a lakásból, az e-mailjeimre azért nem válaszolt, mert nem nagyon nyitja ki a levelezését sem, ha alszik, nem veszi fel a telefont, s nem hív vissza nem-fogadott hívást, áll az erkélyen és nézi a lányokat, akik a ház előtt elmennek.
Lent, az erkély alatt zajlik az élet, s ő nézi fentről a más életét, miközben az övé valahol elmarad.
Vagy már el is maradt?

Egy nap múlva felhívtam egy másik barátomat, épp aznap műtétre várt, de az izgalom mellett reménykedést hallottam a hangjából. Tudom, mert ismerem és beszéltünk róla, mindent megtesz, hogy legyőzze a halált, vállal minden kellemetlenséget, rosszat, mert az élet élni akar.
Benne is, most is.

És felálltam.
Az első lépés nehéz volt, kicsit remegett a lábam, kicsit suta volt még a mozdulat, lassabb is, mint az tőlem megszokott, de megtettem egy lépést.
És ahogy a hadseregben tanítják, egyik láb emel, letesz, másik láb emel, letesz….
És a gépies mozdulatok lassan megteltek élettel.

Lassan kezdett visszatérni belém a tűz.
Lassan megtaláltam az energiát, a belső mozgatót.

És akkor ébredtem rá, mennyire igaza volt a coachomnak, mikor azt mondta, valahogy nem érzi, hogy jó volt a célmeghatározásom, mert hirtelen ráéreztem a célomra.
Ne a sok év múlva elérendő vágyott jövőt tűzzem ki jelen állapotomban, mert az annyira illúzió még, hogy nincs semmi hatása a jelenemre.
Tűzzem ki azt, ami belátható, ami elérendő hamar, mert ez segít.
S én meg is találtam, ahogy azt tanultam, ahogy azt csináljuk – másokkal.
És minden a helyére került.
Helyére?
Nos, attól még igen távol vagyok, de tudom, nagyon sok energiával és nagyon-nagyon sok munkával, nagyon sok visszautasítással és kudarccal, de el fogom, el tudom érni.
Az oda vezető út fáradtságos lesz, de megéri, s azon a ponton állok meg újra egy percre, s kitűzöm a következő mérföldkövemet.
Vagy, ha szerencsém van, már ezen az úton megfogalmazom, s meg se kell állnom, visz az utamon, s eljutok a végső célhoz, szépen, apránként, a kis állomásokat elhagyva, mint a falujáró vonatom a Balatontól.

„Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának.”

Látod, tanulom…….
Én, az örök siker-orientált, tudatosan gyakorolom, hogy az az életpálya, amire adtam a fejem, csak úgy járható, ha a sikerek mellett el tudom viselni a kudarcokat, a visszautasítást is, mert ez az érem másik oldala.
Valamit valamiért.
Amit feladtam, ott sem volt mentes az élet a hibáktól, rossz dolgoktól, miért vagyok megijedve attól, hogy az eztán engem érő sikertelen dolgok terhét egyedül viselem?
Majd viselem, mert cserébe megkaptam, hogy az örömeit is én élvezhetem.

És ebben a pillanatban, mikor ide értem, megkaptam a jó hírt, hogy egy rég benyújtott tervem elfogadták, s ha anyagilag most nem is, de egy hatalmas előrelépést tudok tenni, s megalapozni a jövőt, a hitelességet, a tudásra épülő szakmaiságom megmutathatom és menni kell, menni az úton tovább.

Mára ennyi volt………………

Tao:
Mikor a szépet megismerik,

felbukkan a rút is;

mikor a jót megismerik,

felbukkan a rossz is.

Lét és nemlét szüli egymást,

nehéz és könnyű megalkotja egymást,

hosszú és rövid alakítja egymást,

magas és mély kulcsolja egymást,

sok hang összeolvasztja egymást,

korábbi s későbbi követi egymást.
         Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,

szó nélkül tanít,

nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,

alkot, de művét nem birtokolja,

cselekszik, de nem ragaszkodik,

beteljesült művét nem félti,

s mert magának nem őrzi,

el se veszíti.

S0phia